23.rész
/There is always something/
Reggel arra ébredtem hogy nagyon fáj a karom...nem csoda..
A mocorgásomra James felébredt.
Én: Oh,bocsi nem akartalak felébreszteni..csak nagyon fáj a karom..-suttogtam Jamesnek.
J: Semmi baj...így is fel akartam kelni mert szomjas vagyok..-mászott ki az ágyból.
Én: Én is megyek..veszek be fájdalom csillapítót...-majd mentem utána
J: Oké..-mondta kómásan..
Nagy nehezen leértünk a lépcsőn..beszélgetésünkbe nem figyeltük hogy Carlos ül a konyhában.
C: Helló!-mosolygott.
Én: Te jó isten..ne ijesztgess minket...majdnem szív bajt kaptam...-mondtam.
J: Haver...hogy ment a randi?-ült le az asztalhoz.
Én: Beszélgessetek nyugodtan bemegyek a fürdőbe gyógyszert keresni..-mondtam és azzal el is tűntem.
C: Visszatérve! Nagyon jó volt..Mary elképesztő lány..-mondta nagy boldogan Los.
J: Akkor oké..kérsz valamit enni?-kérdezte James és indult a hűtő felé.
C: Nem kösz..nemsoká megyek Maryhez...mondta hogy menjek át..-mondta Carlos.
J: Akkor oké..-és kivett egy kis krumplipürét ami még a tegnapi vacsiból maradt.
Én ahogy a fürdőben kerestem a fájdalom csillapítót..egy elvél esett ki a szekrényből...
Felnyitottam és elkezdtem olvasni..ez állt benne:
"Kedves Kendall..mindennél jobban szeretlek téged..és ha már nem leszek veled légy erős..anyud és apud meg Jamie ott van még neked..soha ne add fel az álmaidat..én odafentről támogatlak téged a nehéz időkben..örökké szeretni foglak..Kereszt anyu♥"
Én: Úristen....-és sírni kezdtem.
Jöttem ki a fürdőszobából sírva és a konyha felé vettem az irányt ahol már kint volt apa és anya is.
Apa: Mi a baj kicsim?-kérdezte apa.
Anya rögtön kiszúrta a levelet.
Anya: A levél..-vágtam bele a szavába..-IGEN ELOLVASTAM!
Én: Nem is szív rohamban halt meg igaz?-már majdnem kiabáltam.
Anya: Várj..-Apa közbe szólt-Mondjuk el neki..
Én: Mit kell elmondani???-már kezdtem ideges lenni.
Anya: Igen a kereszt anyud nem szív rohamban halt meg..hanem rákban..már egy ideje kiderült és tudtuk hogy nem sok ideje volt hátra..-mondta anya.
Én: De mégis miért nem mondtátok el..A KURVA ÉLETBE!-rúgtam bele a székbe..
Anya: Nyugodj le..-mondta anya.
Én: Miért nem mondtátok EL?-már emeltem fel a hangnemet.
Anya: Azért mert már úgy vártad a Los Angelesi utat..nem akartunk felzaklatni ilyen dolgokkal..-mondta
Én: De akkor több időd tölthettem volna vele.tudtad hogy nagyon sokat jelentett nekem.-és elrohantam..még egyszer visszakiáltottam: MOST MINDENT ÉS MINDENKIT UTÁLOK...ELEGEM VAN!!!
Elrohantam az egyik kedvenc helyünkre Jamievel ami egy kis park volt..ahol apa csinált egy kis fa házat..abba bementem és rögtön 1000 emlék jutott eszembe.
Még otthon.
J: Anya hol van Kendall?-kérdezte Jamie.
Anya: Veszekedtünk majd elrohant..nem tudjuk hova..-mesélte anya
J: Jaj..mindig van valami..tudod mit megkeressük Én Logan és James..-mondta Jamie.-Logan és James benne vagytok?-kérdezte
L,J: Benne!!-mondták egyszerre
Jamie,Logan és James a keresésemre indult..
L: Van ötletet hova mehetett?-kérdezte Logan
J: Várjunk csak...van itt erre egy kis park ahol apa régebben épített egy kis fa házikót..az a kedvenc helyünk..talán odament..-mondta Jamie.-gyertek utánam!
L.J: Oké menjünk!!-és azzal a park felé vették az irányt.
Én közben a fa házban üldögéltem..
Egyszer csak láttam őket ahogy erre futnak..
Én: Jaj ne már...-mondtam..
Ideértek..
J:: Kendall....miért jöttél el?-kérdezte Jamie.
Én: Anya hazudott nekem...kereszt anya nem is szív rohamban halt meg hanem rákban...ha elmondták volna akkor több időt tölthettem volna vele..mielőtt meghalt volna...-meséltem..
J: Sajnálom..Kendall..-ölelt meg James.
L: Ez nem volt szép..-mondta Logan
J: Anya nem ilyen szokott lenni..vajon miért nem mondta el..-mondta Jamie.
Én: Nem tudom..de most baszottul felhúzta az agyam..bocs amikor mérges vagyok akkor csúnyán beszélek..-mondtam
J: Nem baj...én is szoktam..-mondta James
Csak ott üldögéltünk és beszélgettünk..legalább itt van nekem Jamie akkor mindig kiáll mellettem.
J: Nem kellene már visszamenni?.-kérdezte Jamie
Én: De menjünk..-mondtam és felálltam..
J: Te még pont beférsz állva..-nevet Jamie.
Én: Ez az előnye ha kicsi vagy..-mondtam
Hazaüt közbe Logan felvette Jamiet a hátára..
Olyan édesek együtt.
J: Nah gyere te is fel..-mondta James.
Én: Egy kézzel nem tudok kapaszkodni..-mondtam
J: Majd foglak erősen..-mondta James.
Én: Hát oké....-mondtam
J: Te könnyebb vagy mint gondoltam..-mondta James.
Én: Örülj neki..mondtam nevetve.
L: Verseny hazáig!!!-kiáltotta Logan
Én,J: JAJ NEEEE!-kiáltottuk egyszerre
Hazaértünk anya rögtön letámadt
Anya: Kérlek ne haragudj rám...-mondta anya.
Én: Kurvára nem érdekel a bocsánatkérésed..-és felszaladtam és becsaptam az ajtót.
Bementem a fürdőszobámba és megmostam az arcom...
Anya: ENGEDJ BE BESZÉLNÜNK KELL!!!-dörömbölt anya.
Én: NAh JÓ..-és kinyitottam az ajtót.
Én: Szóval?
Anya: Azért nem mondtam el mert.....